|
A nép halk szava
-mv- 2004.12.12. 19:45
 Előrebocsátjuk, hogy nem hisszük, hogy a december 5-ei népszavazás eredményéből különösebb pártpolitikai következtetéseket lehetne levonni. A részletesebb székesfehérvári adatokat inkább azért ismertetjük, hogy a szociológiai tanulságokat konstatálni lehessen.
A népszavazáson országos átlagban a választók 37,49 százaléka vett részt. A fehérváriak aktivitása ennél jóval magasabb volt, a jegyzékbe vettek 43,9 százaléka fáradt el a szavazókörökbe. Ez a részvételi arány egyébként csak egy kicsivel van alatta a korábbi népszavazásokon, az önkormányzati választásokon illetve a parlamenti voksolások második fordulójában szokásosnak.
Ha csak a fehérváriakon múlik, akkor megtiltották volna a kórházak, egészségügyi intézmények további privatizációját. Egyetértett ugyanis a tiltással a megjelentek majd kétharmada (64,36%), az összes választójoggal rendelkező 27,82%-a. Szorosabb volt az eredmény a határon túli magyarok kedvezményes honosítása kérdésében. Itt is az igenek voltak többségben (53,81%), de az érvényességhez szükséges határnak alatta maradtak. (Kb. 1300 szavazat hiányzott.)
Jól látható, hogy a polgárok nem pártszimpátiáik alapján szavaztak. Ha így tettek volna, akkor nem lehetne ekkora eltérés a két kérdésben. (Emlékeztetőül: a Fidesz két igen, az MSZP két nem leadására biztatott.) Egészen bizonyos, hogy a kórházprivatizációt ellenzők között szép számmal voltak MSZP-szimpatizánsok, és a határon túli magyarok honosítását elutasítók között is találhatók olyanok, akik egy parlamenti választáson a Fideszt támogatnák. Az egészségügy magánosítást minden egyes szavazókörben elutasította a többség, a kedvezményes honosítás terén azonban megállapíthatók lakóhely szerinti különbségek. A tizenkilencből három egyéni önkormányzati körzetben (a szavazókörök ehhez a beosztáshoz igazodnak) válaszoltak többen nemmel: a 4-esben, a 7-esben és a 8-asban. És itt egy kicsit ellent kell mondjunk a korábbiaknak. Figyelemre méltó ugyanis, hogy ez ugyanaz a három körzet, amelyben a kormánypártok az EP-választáson a legjobban szerepeltek. Tehát ha nem is mondhatjuk, hogy az igenek-nemek aránya megegyezik az ellenzéki-kormánypárti szavazók arányával – sőt, biztos, hogy nem így van – arra azért következtethetünk belőle, hogy egy-egy körzet választóinak többsége hova húz.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
