: Futottunk még

Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége által támogatott kutatás célja többek között az volt, hogy „a kutatott önkormányzatok és lakosaik jobban meg tudják határozni településük helyét és gondjait viszonyítva másokhoz”. Meghatározásuk szerint „demokrácián” „a döntéshozók társadalmi ellenőrzésének és a politikai egyenlőségnek együttes megvalósulását” értik. Egyszerűbben szólva: annál demokratikusabbnak számít egy önkormányzat, minél több lehetősége van a polgároknak ellenőrizni a döntéshozókat (közgyűlési többséget), és minél többen tudnak azonos feltételekkel részt venni ebben az ellenőrzésben.

A kutatás során hat úgynevezett „demokráciamutatót” vizsgáltak és hasonlítottak össze. Ebből az első hármat „Demokratikus Önkormányzat Index” néven, a másik hármat pedig „Demokratikus Társadalom Index” néven összesítették. Székesfehérváron elsősorban a „törvényesség” az „átláthatóság” terén, kisebb találtak kifogásolni, javítani valót. Mindkét mutató az „Önkormányzati Index” összetevője, az önkormányzat, mint intézmény eredményét mutatja; az önkormányzat közvetlenül is hathat, és köteles is rájuk hatni.

Hol szorít az index?

A „törvényesség” mutató alacsony volta– szerencsére – nem arra utal, hogy a városházán megsértenék a törvényeket. Ezt a mutatót arra alapozva alakították ki, hogy milyen a határidőn túl meghozott hatósági határozatok aránya, a másodfokon megváltoztatott határozatok aránya; hogy a napirendi pontok mekkora hányadához tett a közigazgatási törvényességi észrevételt, illetve hányan tettek panaszt az ügyintézésre. (A fehérvári városháza némely kérdésben nem tudott adatot szolgáltatni, ezért az e téren kimutatott helyezése csak korlátozott érvényességű.) Annyi bizonyos, hogy érdemes lenne feltárni, mi az oka a késedelmes határozatok és panaszok viszonylag nagy számának, és mit lehetne tenni a csökkentésük érdekében.

A másik gyenge pont a „képviselet” szintje. Ez alatt a kutatók azt értik, „hogy a választópolgárok, illetve a közgyűlésben kisebbségben lévő politikai erők mennyiben, milyen formában és milyen minőségben juthatnak hozzá az önkormányzat működéséről szóló információkhoz”. A kialakítása során figyelembe vették a zárt ülések számát, a titkos szavazások arányát, a lakossági és egyéb fórumok számát, az ellenzéknek juttatott tisztségek arányát. Kritikusnak két olyan tényező bizonyult, amelyet a helyi Fidesz már régóta és többször szóvá tett. Így elsőként azt, hogy a vagyonnal való rendelkezés során az MSZP-SZDSZ többség indokolatlanul sokszor bújik a zárt ülés kulisszái mögé. (17. hely) A másik pedig az, hogy egyetlen ellenzéki képviselőnek sem tették lehetővé, hogy bizottsági elnökként vagy tanácsnokként többletinformációkhoz jusson. (21. hely)

A kutatók figyelmeztetnek, hogy a „rangsorolás újdonsága” miatt az eredményt óvatosan kell kezelni. Talán nem vagyunk túl óvatlanok, ha megkockáztatjuk, hogy helyi demokráciánkban vannak orvosolandó hiányosságok, rendellenességek. Szerencsére ezek általában nem a társadalomban mélyen gyökerező és így nehezen változtatható sajátosságok, hanem az önkormányzati vezetés tévedéseiből fakadó, ezért könnyen megszüntethető anomáliák. Kezdhetnénk, mondjuk egy valamennyi közgyűlési frakció által elfogadott szervezeti és működési szabályzat megalkotásával

A teljes jelentés elérhető: http://www.ekint.org

Tudományos mércével (A kutatás városunkra vonatkozó eredményének összegzése) Székesfehérvárnak - a közgyűlési ülések tv-közvetítését mérő mutatóban 16 másik várossal holtversenyben elért elsőségét kivéve - nincs első helye[1]. Megítélését nehezíti, hogy a „törvényesség” indexben elért - egyébként utolsó - helyezését csak három mutató alapján tudtuk jellemezni. Összességében elért 15. helye mögött az önkormányzat teljesítményét mérő mutatók rosszabb teljesítménye áll. Az „átláthatósági” index csak a titkos szavazások mutatójában ért el átlag feletti teljesítményt, a többiben a rangsor második és harmadik harmadába került, sőt, egyedüli város, ahol az ellenzéki képviselők nem jutottak tisztséghez. Helyezése: 19. hely. A „receptivitási” indexben egyenletesen átlag feletti teljesítményt mutat, helyezése ezért a 4-5. hely. A „képviseleti” indexben a nők arányát tekintve a sereghajtók között van, összességében pedig a 14-15-16. helyen végzett. A „közéleti részvételi” indexben a magas választási részvétellel szemben a civil szervezetek relatíve alacsony száma áll. Mindez csak a 11. helyre volt elegendő. A nyilvánosság indexben szintén az átlag körül teljesített, amit a 10. hely is jelez. [1] Sajnos, valójában ez sem első, hanem 17-18. hely. Ugyanis a városi tévé vágatlanul közvetíti ugyan  a közgyűléseket, de nem mindig teljes terjedelmében. Az adatközlő téves adatot adott meg a kutatóknak.