: Befűtenek?

Az 1903-ban üzembe helyezett telep egyenáramú villamos energiát előállító városi villamosmű volt két, majd három egyenként 164 kW-os teljesítményű, dugattyús gőzgépek által hajtott, áramfejlesztő dinamóval. A II. világháború idején egy 6 tonna/óra teljesítményű gőzkazán épült meg. Ekkor az erőmű beépített, villamos termelőképessége 4,3 MW volt. A világháború után két újabb gőzkazán épült, és innentől kezdődött az erőmű hőszolgáltatása elsősorban ipari gőzfogyasztók részére.

Az államosítás során az erőmű központi irányítás alá került, majd a Várpalotai Erőmű Vállalat része lett. 1955-től tartozott az áramszolgáltatóhoz. A 60-as években megkezdődtek a nagy lakótelep-építések, a hőszolgáltatás iránti igény egyenletesen növekedett, ugyanakkor a villamosenergia-termelés fokozatosan elvesztette jelentőségét.

1980-ban nagy átalakítás kezdődött az erőműben, amelynek célja az volt, hogy a város akkori illetve távlati hőigényeinek kielégítését forró víz formájában biztosítsák. Ekkor létesült 4 db forróvízkazán, valamint az olajtároló és -lefejtő berendezések is bővültek, új meszes-lágyító reaktor és teljes sótalanító berendezések létesültek. A 2000. év jelentős fordulatot hozott az erőmű életében, a Városi Önkormányzat tulajdonába került a társaság. Megkezdődtek az évek óta halogatott fejlesztések - elsősorban a gáz bevezetése. Egy éven belül rendelkezésre állt a gáz, mint energiahordozó, és az első alternatív (gáz- és olaj-) tüzelésű kazánok is üzemelni kezdtek.

A fűtőerőmű kálváriája 1995 táján kezdődött. Az energiatermelő és -szolgáltató szektor privatizációja a Horn-kormány programja volt, ennek keretében került magánkézbe a Fűtőerőmű. A tulajdon feletti rendelkezés jogát az akkor francia és német kézben lévő ÉDÁSZ Rt. szerezte meg. A tulajdonátadási szerződés sajátossága volt, hogy az önkormányzat nem szólhatott bele a társaság működésébe, ugyanakkor az ármegállapítás joga és felelőssége a közgyűlésre hárult. Az ÉDÁSZ mindeközben nem fejlesztett, sőt, forrásokat vont ki.

A ciklus második felében az akkor jobboldali többségű városvezetés elhatározta, visszaszerzi a Fűtőerőmű tulajdonjogát. Ez több mint ötéves pereskedés után, a Legfelsőbb Bíróság ítéletével nemrégiben sikerült. Ezt követően 270 milliós saját fejlesztésbe kezdtek, korszerűsítették a kazánokat, és ekkor vezették be a földgázt.

Ma a Fűtőerőmű 1.9 milliárdos jegyzett vagyonával Székesfehérvár város önkormányzatának legértékesebb tulajdona. Nem véletlen hát, hogy a nagy haszonnal kecsegtető energetikai ipar nagybefektetői folyamatosan bombázzák a városvezetést fejlesztési ajánlataikkal.

Mindeközben a 2002. évi költségvetés zárszámadásakor kiderült, 700 millió forintnyi a költségvetési hiány, a város a napi működési költségek előteremtéséért küzd. Megkezdődött a város tulajdonában lévő vagyontárgyak értékesítésének előkészítése. Ennek jegyében 2002 decemberében a közgyűlés eltörölte az addig a vagyonhasznosításban kötelező pályáztatási kötelezettséget. Ezt követte egy határozat, amely a fűtőerőmű fejlesztési irányairól szólt. Ez az elképzelés külső szakmai vagy pénzügyi befektetők bevonásával létesülő új társaságról szól, amelynek feladata lenne egy maximálisan 50 MW-os kombiciklikus hőerőmű megvalósítása. Erre pályázatot írtak ki, és meghatározták a bírálóbizottság összetételét. Az igen rövid határidő felvetette a gyanút, hogy csak az tud pályázni, aki kapcsolatai révén már a közgyűlési döntés előtt értesült a lehetőségről. A Fidesz képviselői indítványozták, hogy 15 nappal tolják ki a beadás határnapját, ezt azonban a kék-vörös többség elutasította. Döntésüket azzal indokolták, hogy a fejlesztés sürgős, azt még a 2003-as fűtési szezon megkezdése előtt be kell fejezni, már csak azért is, hogy el lehessen kerülni a fűtési díjak emelését. Annál meglepőbb volt, hogy ugyanez a többség a pályazatot júniusban eredménytelennek nyilvánította – végképp lemondva ezzel az idei befejezésről. Ez utóbbi döntést az motiválta, hogy ők ekkor már a fűtőerőmű értékesítésére gondoltak, a hírek szerint meg is kezdték a tárgyalásokat a célzatosan kiválasztott befektetőkkel (Széphő Rt., Készpénz Rt.).A júniusban megtartott közgyűlés 503 millió forintra emelte a város privatizációs bevételi tervét. Ám a korábban kiírt pályázat nem eladásról, csupán műszaki fejlesztésről szólt.

Mit is bocsátana áruba a szocialista többségű városvezetés mintegy 600 millió forint egyszeri bevétel reményében? A hőpiac vagyoni értékét 15 évre, egy gázturbina megépítésére szóló megbízást, valamint az előállított hő díjának meghatározását a futamidő alatt.

Az ellenzék folyamatosan tiltakozik az ellen, hogy a tervezett újbóli magánosítással az egyszeri bevételért feláldozzák a város hosszú távú érdekeit, a lakosság biztonságát.

-Semmi nem indokolja, hogy a távhőpiac harminc százalékát, azaz húszezer lakás fűtését egy magánvállalkozás kezébe adja a város – nyilatkozta Fenyves Péter, a Polgári Szövetség frakcióvezetője, mikor rendkívüli helyszíni sajtótájékoztatón hívta fel a helyiek figyelmét a baloldali többségű városvezetés terveinek veszélyeire. Az ellenzék úgy tudja: a tárgyalás a fentieken túl arra is kiterjed, hogy a későbbiekben beruházásokkal további piacokat szerezhetne a cég, ami végül a teljes privatizációhoz vezetne.

Mint Fenyves elmondta, a jelek szerint a baloldali többség ragaszkodik ehhez a kártékony tervhez, annak ellenére, hogy fűtőmű korszerűsítése banki finanszírozással saját hatáskörben megoldható lenne, és ez a konstrukció a szakértői számítások szerint tizenöt év alatt 4,5 milliárdos bevételt hozna a városnak. Ehhez nem kellene az inflációt meghaladóan emelni a fűtés árát sem.

A polgári oldal tiltakozása nem volt eredménytelen: a 2003. szeptember 25-én megtartott közgyűlés elutasította a Pénzes Mihály (MSZP) előterjesztett két társaság (EON Rt. és Készpénz Rt.) ajánlatát, és elfogadta hogy a páláyázaton indulhasson a Fűtőmű Kft és a hőelosztást végző cég is. Az ellenzék elérte azt is, hogy a bírálóbizottságba szakértőt delegálhasson. Így már legalább megvolt a jó döntés lehetősége. Csakhogy a vagyoni értékű jog kiárusítása korántsem került le a napirendről. A novemberi közgyűlésen már 5 pályázón ajánlata került a képviselők elé. Sokatmondó, hogy az illetékes bizottság, amelynek Pénzes a vezetője illetve a szakértőkből álló alkalmi bírálóbizottság egészen másképp értékelte az indulókat. Pénzesék Készpénz Rt.; Eon Rt; Széphő Rt.-Fűtőerőmű Kft.-Székom Rt.; Energott Kft.; Fűtőerőmű Kft. Sorrendet állítottak fel, a szakértők viszont a Széphő Rt.-Fűtőerőmű Kft.-Székom Rt. közös és a Fűtőerőmű Kft. önálló ajánlatát tartották a legjobbnak. A szocialisták helyi erős embere nem tudta keresztülerőltetni protezsáltjai megbízását, de azt el tudta érni, hogy ismét ne szülessen döntés. (Pénzes feltűnően erős szimpátiáját a Készpénz Rt. iránt némely rosszmájú egyén a Készpénzes Mihály megjelöléssel honorálta.) A Fidesz frakciója rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte.