: Ha reptér még nem is, de Reptér Kft már van

A korábbi tervektől, hivatalos nyilatkozatoktól jelentősen eltérő módon kívánja kívánja megvalósítani az önkormányzat a börgöndi nemzetközi repülőteret. (Az előzményekről lásd előző cikkünket.)

Nem csak annyi a változás, hogy a Wiggins időközben átkeresztelte magát PlaneStation-ra. (Amitől függetlenül a részvényeikért a tőzsdén továbbra is a névérték 10%-át adják csak meg.) Számunkra sokkal komolyabb változás az, hogy a megálmodott repülőtérfejlesztés intézményi-jogi hátterét ma egészen másképp képzelik el, mint akár csak tavaly márciusban. Az akkor a testület elé beterjesztett, és a többség által el is fogadott szerződéstervezet szerint a fejlesztést illetve a későbbi működtetést az angolok magyarországi székhelyű, egyszemélyes kft-je fogja elvégezni. Az önkormányzat tehát nem vállalt volna üzleti kockázatot, a reális mértékű bérleti díjból származó bevétele független lett volna repülőtér üzleti eredményességétől.
A most elfogadott "együttműködési megállapodás" - lényegében előszerződés - értelmében a feladatot az angolok és a város 50-50%-os tulajdonában álló 10 millió forintos törzstőkéjű Székesfehérvári Repülőtér Kft végezné el. Pontosabban a kft első és elsődleges feladata egyelőre nem is maga  a fejlesztés lenne, hanem annak vizsgálata, hogy egyáltalán megvalósítható-e a terv, s ha igen, akkor pontosan hol és milyen műszaki jellemzőkkel. (Ne tőlem kérdezzék, hogy ha ezt még vizsgálni kell, akkor mit csinált az előkészítést végző Regionális Vállalkozási Alapítvány öt éven keresztül, illetve mire alapozták a féléves rendszerességgel elhangzott "azonnal kezdjük" bejelentést.) Információink szerint a Fidesz képviselői határozottan úgy vélték, hogy ezt a vizsgálódást az önkormányzat, illetve megbízottjaként a Regionális Vállalkozási Alapítvány is el tudja végezni, nem szükséges hozzá egy újabb költségeket jelentő gazdasági társaság. Érvelésüket erősíti, hogy az új kft magyar ügyvezetője Tóth Ferenc lett, aki egyúttal az Alapítvány igazgatója is.
Az előszerződés nem tér ki rá, hogy miylen feltételekkel bérli majd a kft az önkormányzattól a reptéri ingatlant, de a bérleti díjat előre rögzíti. Nem túl magasan. Az első négy évben évente nagyjából 12,5 millió forintnak megfelelő eurót kapna a város. Ez töredéke az ingatlanok szokásos bérleti díjának, vagyis az érték 10%-ának. A negyedik évtől kezdve a díj tízszeresre emelkedne ugyan, de csak akkor, ha a repülőtérfejlesztés megvalósul. Vagyis az önkormányzat osztozik a kockázatban. Ráadásul, ha a "vizsgálódás" eredménye az lesz, hogy a repteret nem az eddig elképzelt helyen, hanem teljes egészében Fehérvár közigazgatási területén kell megépíteni, akkor a bérleti díj még ennek is csak a negyede lesz. (Ez a B-változat is új, korábban ilyesmiről szó sem esett.)

Mindezek a változások és az ügy rétestésztaként való nyújtása nem magyarázhatók egyedül Aba visszatáncolásával. Mással viszont nem magyarázták. Ennek is szólt, hogy az fideszes képviselők többsége nem vett részt a megállapodásról szóló szavazásban. Akik viszont igen, azok mind támogató voksot adtak le.

Az egész terv bizonytalanná válását jelzi az is, hogy míg korábban mindig konkrét számokat hallhattunk az illetékesektől a szállítandó árutonnákról és utasszázezrekről, a beruházandó milliárdokról, addig most - a Fehér Megyei Hírlapban megjelent nyilatkozat szerint - "a forgalom nagyságának és összetételének előrejelzése igen nehéz". Meglepő, hogy Tóth úr - szintén az FMH szerint - elsősorban utasforgalmat vár, holott köztudott, hogy Székesfehérvárt a külföldi túristáknak nem váalsztják tömegesen célállomásnak.